Saját kutyáim

 

Koloska-völgyi Harcos BRANIE
Sarplaniai juhászkutya lány
született: 1993 (†2007.01.15.)

Ő volt életem első saját kutyája.

Kölyökként jobb elülső mancsán kis fehér folt volt - mint aki tejfelbe lépett :) -, ezért szemeltem ki őt az alomból. Amelyről azóta már tudom, nem a legfontosabb szempont egy kiskutya kiválasztásában, de akkor gyerekként, mit sem sejtve a tudatosságról, jó döntésnek tűnt.
Házőrzőt szerettünk volna, ezért választottuk ezt a fajtát. Branie, fajtájából adódóan nem tartozott a szolgalelkű munkakutyák közé, de ennek ellenére sok mindent megtett a kedvemért. Szinte együtt nőttünk fel, rengeteg időt voltunk együtt, az ágyamban aludt és leírhatatlanul sokat tanítottunk egymásnak.

Idős korára kedves hölggyé szelidült, hiányzik, hogy nincs már.
     
         
 

Sissi zu den sieben Burgen, LIZI
Német juhászkutya lány
született: 1995 (†2005.11.05.)

VK3, Kör1, "a2", NJ, ÖMT kifejezett

Mesterem mindig azt mondta: „Ameddig nem foglalkoztál német juhászkutyával, addig sohasem leszel igazán jó kutyakiképző.
Német juhászkutya az ETALON!” Hallgattam rá, s hamar megtapasztalhattam, hogy igaza volt!
Lizi 1,5 évesen került hozzám, s azóta sem mondhatok mást: Ő volt a KUTYA! Pedig semmilyen kiemelkedő pontszámmal nem büszkélkedhettünk a versenyeken, mégis ez a véleményem. Szakemberek közül is sokan mosolyogják meg előbbi kijelentésemet.
De hát ez már csak így van. Nem láthatta mindenki azt a különös fényt, amely azokban a gyönyörű mélybarna szemekben lakozott.
Ott volt, ahol én voltam. Nem kérdezett, csak várt. Ha én mentem, ő jött. Megtette, mert szeretett, s nem azért, mert tökéletes volt a kiképzés. Sőt! Kezdőként rengeteg hibát vétettem, s ő mégis türelmes maradt..
Talán mindezért. Vagy talán csak azért, mert rengeteget köszönhetek neki.
Felejthetetlen jó kutyám...

  

         
 
   

 

QUENNIE Cave Canem
Német juhászkutya lány
született: 1998 (†2007.10.26.)

VK1, ÖMT kifejezett

10 testvérével együtt született október 23-án. Ketten már holtan jöttek világra, s első éjjel is elpusztult egyik fiútestvére. Fanny, az anyakutya nem tudta elégségesen táplálni az összes kölyköt, így Quennie baba 5 napos korában, 17 cm-esen és 28 dkg-osan hozzám került a tenyésztőtől, amikor is még a szeme és a füle is zárva volt. Magam neveltem fel cumisüvegből tápszerrel, fáradhatatlan éjjel-nappali-pótmama-szolgálatot ellátva. Rengeteg odafigyelést igényel egy ily aprócska eb. De megérte! Elválaszthatatlanok lettük, s ő erős akaratú, nagyszerű ösztönű kutyává nőtt.

Nagyon ragaszkodtunk egymáshoz, sokat tréningeztünk, vérében volt a munka, de sajnos csípőízületi diszpláziája véget vetett sportkarrierjének.
3 nappal 9-ik születésnapja után vesebetegségben halt meg.
       
 
   

BONNIE Wildhearted
Német juhászkutya lány
született: 2003

SchH1, „a2”, TSB „a”

7 hónaposan, Tóth Ferenc „Fritz” barátom és párja tenyészetéből kaptam Bonnie-t. Úgy hiszem, szerelem volt első „tréningre”. Leírhatatlan élmény a közös munka. Sokan mondták, olyan mintha barátnők volnánk.
Talán így is van…elég ha csak rám néz.
Ez a kiskutya remek ösztönadottsággal, hatalmas szívvel látta meg a Napvilágot - nem is kívánhattam volna nagyszerűbbet. Egyszerűen imádom.
A képek (és a versenyeredmények) árulkodnak…szerintem :)

 

    2005. 06. 05. - BH -
Németország, Muhr am See		    
 

 

2006. 11. 04. – SchH1 – B 92 pont, II. hely
Magyarország, Érd
   


2007. 03. 24. – SchH1 – B 95 pont, I. hely
Magyarország, Alsóörs
   

 

 

2007. 05. 19. - SchH1 (85-97-92) I. hely
Németország, Coburg
   

 

Grosental WISKY
Német juhászkutya fiú
született: 2004

Wisky kutya 1,5 évesen került hozzám oktatás és gazdi keresés céljából. Aztán igazi - hinni szeretném, hogy kölcsönös - rajongás lett a „dologból” és képtelenné lettem megválni tőle.
Temperamentuma, kommunikációkészsége, s nem utolsó sorban lenyűgöző szépsége...
Rabja vagyok.
       
 
   

TRICK vom Kirchberghof
Német juhászkutya fiú
született: 2005

3-4 hetes volt Trick, mikor először találkoztunk Münchenben, a tenyésztőjénél. Egy nagyon helyes, sötét ordas babakutya volt, első látásra megragadott a színe. Majd az együtt töltött két hét alatt - sokszor külön a testvérektől és mamától is - az ösztönei, adottságai is egyre meggyőzőbbek lettek számomra. Igazi munkakutyát ígértek az apró figyelmes szemek. Így amellett döntöttem, hogy szeretném felnevelni őt. 9 hetesen egy németországi versenyen láttuk egymást újra, s ezután költözött velem Budapestre. Sajnos már 5 hónaposan figyelmeztetett, baj van. Gyakori sántítása nem gyógyult, a röntgenek kétoldali könyökízületi diszpláziát mutattak.
Több műtéten is átesett, de soha nem lesz tökéletes.
Pedig nem csalódtam. Tricky valódi, tettre kész német juhászkutyává lett.
Így kötelezően maradtak a nyugodtabb, de annál szenvedélyesebb játékok a komoly, kemény munka helyett. Bár ő nehezen mond le róluk.
A lábával tudja mindezt, de a buksijával nem.
S élete végéig fogja hinni, hogy kölyök és az ölemben a helye...